Második nap - Göröngyös út Lublin felé
Bella, 2018.07.30.
Magunkhoz híven, kicsit sokára a tervezetthez képest, amolyan komótosan, de elindultunk Kassáról - azzal, hogy majd röpke négy óra alatt elérjük a lublini szállást, sima ügy.
Természetesen az első kanyarig nem jutottunk el, amikor elkapott egy hirtelen nagy zuhé, az a tipikus, mintha dézsából öntenék. És akkor bejött az első hiba..

A két autó egyébként Walkie-talkieval kommunikál egymással, ami kifejezetten hasznos, főleg ilyen esetben. Ugyanis az történt, hogy megadta magát az ablaktörlőnk, nem is akárhogy. Az egyik lapát erre, a másik arra. Megállt, se tovább, az eső meg csak esett, mi meg alig láttunk. Kis rádiónkon jeleztük is Petiéknek, hogy Breko-breko, meg kell álljunk orvosolni a helyzetet. Ez meg is történt, közben pedig kiderült, hogy BoDoBács meg beázik az első szélvédőnél. Maki meghúzta az ablaktörlő csavarját, ami meglazult, Peti szigetelő szalaggal betömködte a rést, és ment a menet tovább.
Peti gépészkedikPeti gépészkedik
A következő megálló már a Lengyel határon túl ért minket. BoDoBács egyik biztosítéka sokadjára ment ki, ezért gyors helyrepofoztuk, röpke félóra alatt találtuk meg a hibát.
A következő szünetet már emberi szükség hozta, pisiszünet volt egy kamionos pihenőhelyen, ahol olyan sikere volt a Trabiknak, hogy rögtön össze is barátkoztunk az éppen ott üldögélő kamionsofőrökkel. A legnagyobb rajongó még egy fotó erejéig is összeállt velünk, és bár csak lengyelül meg oroszul beszélt, kézzel lábbal, de magyarázta, hogy neki Skodája volt, és azzal tett meg ott egy nagyobb túrát Lengyelországban.
Hatalmas figura voltHatalmas figura volt
Mikor már azt hittük, hogy célegyenesben vagyunk, egy szép emelkedőn leállt alattunk a kocsi. Persze, hogy a benzin fogyott ki, pedig nem is sokkal előtte tankolunk – csak nem eleget... Semmi vész, kannát elő, öt literje bele, aztán keressünk egy kutat. Barbi nézett is egyet a közelben, persze egy kis kitérővel. Már a kertek alatt zötykölődtünk kis kocsinkkal, ahol le is fordultunk egy picike útra. Meg is volt az áhított-keresett benzinkút, csak persze éppen zárva. Nem baj, végül megoldódott, tankoltunk és már meg sem álltunk – tényleg – Lublinig.
Amikor megérkeztünk, természetesen még mindig nem ment minden simán.. sőt, mondhatnám, itt kezdődött el igazán a kaland.

Galéria

Több bejegyzés