Mi már nagyon vártuk a szezonnyitó debreceni redezvényt, amire évek óta minden alkalommal igyekszünk kilátogatni, hiszen ilyenkor tudunk bandázni a helyi trabantosokkal, veteránjűrmű tulajdnosokkal.

Vissza a múltba

A szerzevők azt gondolom a vasárnapi börze után nagyon büszkék és elégedettek lehetnek, hiszen rengetegen voltunk. Kiállított járművek hada, árusok rendkívül színes portékái és minderre éhes látogatók gyűltek össze, hogy közösen töltsék el a vasárnap délelőttöt. (Jó volt a marketing.. :D ) Trabantok sora mellett természetes most is nagyon komoly volt a felhozatal. Nagyon jó volt találkozni az ősz óta nem látott ismerősökkel.

Delegáció

Összefutottunk a legédesebb kis rajongóval, egy vagány fiúcskával, aki a túrára indulásunkkor is megtisztelt minket a szüleivel, és azóta is nyomonköveti a tevékenykedésünket. Elmondhatatlanul jó érzés volt látni a csillogást a szemében és azt, ahogy felnéz ránk. Elmesélték, hogy a családban is volt Trabant, sőt még a mai napig megvan, csak pár éve leállították, mert picit lebetegedett. Reméljük előbb-útobb meggyógyul az autó és újra szeli majd az utakat. Egy biztos, a kis gazdája már most gondosan válogatja össze az alkatrászeket, és természetesen a börzéről sem tért haza üres kézzel.

Élete első hivatalos börzéjét élte meg egyik jóbarátunk Csabi, akinek Piros nevű Skodája nagyon jól érezte magát a társai között. Szerintem nem ez volt az utolsó közös ilyen eseményünk, amire együtt gurulunk el.

Pirossal egy közös fotó végre

Néhány képet hoztunk Nektek a hétvégéről és biztatunk mindekit, hogy minél több rendezvényre, autós találkozóra látogassatok el, mert jó buli nagyon együtt lenni a márkatársakkal, megbeszélni az élet nagy dolgait, kérdéseit a hasonló érdeklődésű fanatikusokkal.

Posta Krisztiánnal és az ő gyönyörűséges Trabantjával