Bemutatkozik a #trabantszerelem közössége
Márka-tulajdonos: Kovács Péter

Miért éppen Trabant? A kezdetektől "Tojásig" - erről mesél Nektek Péter.

" Én még akkor voltam fiatal, amikor szerintem mindenki Trabanttal kezdte az autós pályafutását. Nekem is egy '82-es kombi volt az első. Természetesen "hajtottunk rendesen", de ez nem volt elég. Összejött néhány haver, akivel elkezdtünk Rally Túra versenyekre járni, ez is felemésztett vagy 2-3 Trabantot körülbelül 2000 és 2004 között.

Ezt követte még Lada is.Végül csak benőtt a fejünk lágya, és abbahagytuk. Azóta eltelt 15 év, és egyre több oldalról, a médiából is többször lett téma újra a Trabant, mint hobbiautó. Tavaly már mondogattam is egyik "pajtalelő" cimborámnak, hogy ha lát egy Trabit, szóljon, érdekel. Csak annyit kértem, hogy 85'-től legyen, új féltengellyel, mert a régi fajta csuklókra nem szívesen emlékszem, bár ez lehetett az utángyártó kisipar hibája is.

2020 december végén az ünnepek alatt szólt, hogy talált egyet, érdekel-e. Megnéztük, belevágtam, elhoztuk. Természetesen "kosárban" volt, motorja széthúzva, ami ráadásul nem is az eredeti volt, amelyik a papírjaiban szerepelt. Rozsda is volt bőven, nem túl szakszerű karosszérialakatos javítások és koccanás nyomaival súlyosbítva. 

Úgy terveztem, hogy átíratom, és félreteszem, akkor fogom talpra állítani, műszaki vizsgáztatni, ha a többi megkezdett -szintén öreg autós- projekt befejeződött. De nem így alakult, az átírásnál kiderült, hogy a motorszám eltérése miatt nem lehetséges a tulajdonosváltás. A megoldást az jelentette, hogy prezentálnom kellett egy műszaki adatlapot, amelyet műszaki vizsgán adnak.

Nagyon kemény 3 hét alatt - munka után éjszakánként - sikerült működőképessé varázsolni az autót, és felkészíteni a vizsgára. Amit a futóművéhez, fékhez lehet kapni üzletekben, mindent megkapott, amit sikeres műszaki vizsgával hálált meg.

Ismét döntenem kellett, hogy félreteszem, vagy pedig befejezem, és megcsinálom olyanra, amilyenre szerettem volna. Végül az utóbbi mellett döntöttem, azt hiszem hogy helyesen. Újra műhelybe került az autó, és megkapta a napi 4-5

munkaóra törődést a hét hét napján, 3 hónapon keresztül. Fejembe vettem, hogy mindent én csinálok rajta, a karosszériamunkáktól kezdve a kárpitozás újragondolásával bezárólag. A motortértől hátrafelé újra elemeire szedtem. A rozsdát mindenhonnan száműztem, csiszolás fémig, alapozás, festés. Duroplasztokat a tető kivételével újraragasztottam.

Fényezés, összeszerelés, kárpitozás, és összeállt "Tojás", ahogy a párom nevezte el. A teteje a fehérje, a többi a sárgája. :)

Tojás azóta is teszi a dolgát, azaz mosolyt csal a járókelők és a benne utazók arcára. Ez a küldetése

*A cikkhez tartozó galériában további képeket találtok az autó alakulásáról.*

-----

Köszönjük szépen a beküldést!

Mutasd meg Te is a Trabidat